Elég eseménydús hét áll mögöttem. Vége a nyugodt hétköznapoknak, siratom a lustálkodást de egyúttal élvezem, hogy történnek a dolgok. Múlt héten megvolt a beköltözés a kollégiumba, feltünően simán ment, nem kellett órákat sorban állni, tolongani. Gyanús volt. Aztán este megkaptuk a feketelevest. Két órán át magyarázták nekünk - tűzvédelmi oktatás keretében - , hogy ne hozzunk be szakadt vezetékű szendvicssütőt, hogyan értesítsük a tűzoltókat tűz esetén stb. Csupa érdekes és hasznos dolog, amiről 18-25 éves fiatalok nem is tudtak eddig. Aztán kocsmázás. Na az speciel jó volt, kongázás, csocsózás, beszélgetés... Ismét összehozott a sors maguktól elájuló, álomvilágban élő emberekkel. Akiknek minden mondatuk meg van komponálva jó előre, próbálják mindenkibe belesulykolni azt a képet, amit magukról felállítottak a fejükben, ami csakis ott létezik. Imádok ilyen emberekkel beszélgetni, cinikus, apró megjegyzéseket tenni, amit persze észre sem vesznek, de én élvezem.

Másnap meg egyből haza, mert kezdődött a Rocktóberfeszt. Kimentünk jó hamar, bámészkodni. Sikerült négy sört becsempésznem, eddig ez a rekord. Mivel játszott az Edda is sok 40-es, 50-es volt, de ez lényegtelen. Minket a Kispál vonzott oda elsősorban, de ők későn kezdtek szóval belenéztem ebbe-abba. A Fish nevű zenekarnak az volt a szerencséje, hogy akkor nem játszott más zenekar, szóval nézték őket páran. én nem sokáig bírtam, nem mondanám rá, hogy szar. Rosszabb. Semmilyen, ezer meg egy zenekar játszik ugyanilyet, nemrég olvastam velük interjút, hőzöngött az énekes, hogy mindig mindenütt ugyanazok játszanak nagyszínpadokon. Szóval olyanok akik letettek az asztalra nem egy nem két lemezt, egyediek, van mondanivalójuk stb. és azért vannak ott, mert nincs, aki több embert megmozgat. nem volt túl szimpatikus. Volt előtte Kaukázus is, én őket nem nagyon bírom, de ismerem a dalaikat, most egész korrektek voltak. Aztán sörözgetés, tiszteletkörök régi ismerősökkel, örülés pár embernek, kesergés a Jurij énekesével, ilyenek.Az Edda szokásához híven eladta a szart. A Kispál átlagosan jó volt. Semmi extra. Ezerszer jobb bulikat csinálnak önálló koncerteken. Itt a legnagyobb örömöt a Kényszer, érdek... eljátszása jelentette nekem. Amit a legjobban élveztem a koncertek közül, az a Jurij előadása volt. Lelkesen, mosolyogva kurvajó számokat játszottak. Jó kis dalaik vannak. Kb. ennyi volt.

Most meg ledöntött a betegség. Biztos azért, mert műanyag pohár helyett üvegpohárban (!!!) adtak bort a Rocktóberen, ami sok az sok. Majd jövök, egészségesen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.